A sötétzöldek egyik legkedvesebb érve, hogy az uránkészletek elfogyóban vannak,  az uránnak pedig csak kis részét tudjuk hasznosítani.

Ez több szempontból is nem igaz.  Először az az érv ugyanis hogy az uránnak csak kis részét tudjuk hasznosítani, önmagában nem igaz, ezt azért tesszük mert jelenleg ez a módszer igen olcsó. Továbbá nem terjedtek el még a  szaporító reaktorok békés célra, mert gazdaságilag még nem indokolt.

A Földön továbbá valószínűleg nagy feltáratlan uránkészletek vannak, csak az urán annyira olcsó, hogy nem gazdaságos mélyművelésű bányákat igénylő készletek után kutatni. Sok helyen a Földön olyan mennyiségű radon szivárog fel, ami nagy urán készletekre utal.  A természetes háttérsugárzás nagy részéért egyébként a radon a felelős.

Az urán készletek mennyiségének témáját nem érdemes most taglalni, hiszen a készleteket úgy határozzák meg, hogy az adott világpiaci árak mellett mi az ami egyáltalán szóba jöhet mint kitermelhető ásvány.  Ha az urán ára - ami az atomerőművek költségének csupán töredéke - jelentősen megemelkedik, akkor vélhetően a bányászatra érdemes készletek mennyisége is bővül.

De most nézzük mi történik egy a Pakshoz hasonló termikus reaktorban az uránnal.

A következő táblázat azt mutatja, hogy egy tonna uránból milyen izotópok maradnak vissza a kiégés után, grammokban megadva.
Tudni kell, hogy Pakson, induláskor 965000 gramm U-238 és 35000 gramm U-235 izotópot tartalmaz egy tonna urán. (VVER-440, első oszlop)

Mint látható Pakson csak az urán-235 fele használódik el, az U-238-ból pedig mintegy kétszer annyi mint U-235-ből. Vagyis a mélyzöldek azon érve hogy csak az U-235-öt hasznosítjuk, még egy békés célú, termikus reaktorra sem igaz. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy a Pu-238, Pu-239, Pu-240 simán helyettesítheti az U-235-öt, akkor látjuk, hogy a kiégett fűtőelemek újrafeldolgozása háromnegyed részben újra alkalmazható fűtőanyagot ad.  Azért kell feldolgozni a fűtőelemeket, mert a hasadványok amik felhalmozódtak, akadályozzák a láncreakciót. A plutóniumnál nagyobb rendszámú aktinidákat azért nem célszerű visszatenni a reaktorokba, mert akkor kalifornium izotópok keletkeznek, aminek annyira magas a spontán hasadása és ezáltal a neutronsugárzása, hogy nehéz kezelni a kiégett fűtőelemeket.

Hozzá kell tenni, hogy Paks az egyik legrosszabb urán hasznosító reaktor típus, mert tenyésztési tényezője csupán 0.6. A tenyésztési tényező az a száma, hogy az elfogyasztott hasadóanyag ellenében mennyi új hasadóanyag termelődik.  Van olyan kereskedelmi reaktor, ahol ez a tényező 1.6!!
 Ezek a gyorsreaktorok, amikről később fogok írni. Csak ezek még drágák és az urán annyira olcsó és annyira kidolgozott, megbízható a nyomott vizes technológia, hogy gazdaságilag még nem éri meg mást alkalmazni.

Megjegyezném, hogy a Mecsekben még 19 ezer tonna urán van.  Magyarország jelenlegi energia felhasználása, gáz, szén, olaj, atom együtt, annyi amit ez az urán mennyiség több száz évre képes lenne kiváltani.